„A mezőgazdaság eredményes, ha tudásintenzív” – Szabó Imre alapító és dr. Szabó Viktor, a BOLD AGRO Kft. ügyvezető igazgatója

Az 1990-es alapítás óta sok tevékenységbe belekóstolt a derecskei BOLD AGRO Kft., mire körülbelül tíz éve kialakult a jelenlegi struktúra. Azóta fő tevékenységük a sertéstartás: jelenleg 3200 kocával dolgoznak és évi 110 ezer hízósertést értékesítenek.

„Büszkék vagyunk arra, hogy nagyon jó a sertéstenyésztésünk hatékonysága, egy koca után évente 35 malacot választunk le” – mondta dr. Szabó Viktor, a társaság ügyvezető igazgatója. A cég növénytermesztést is folytat, aminek fő célja a sertéságazat takarmánykiszolgálása. Emellett van egy gyümölcstermesztési üzletáguk is 80 hektár alma- és 70 hektár meggyültetvénnyel, biztos piaccal, az almát ugyanis egész évben szállítják a magyarországi üzletláncok számára. Erre alapozva indították el gyümölcslé-üzletágukat, ami magyarországi éttermeket és üzleteket lát el Dér Juice márkanéven forgalmazott termékeivel. Mindemellett ők üzemeltetik az Almavirág éttermet Derecskén, ahol – ahogy az ügyvezető igazgató fogalmazott – „meg tudjuk mutatni, milyen ételek készülhetnek az általunk előállított alapanyagokból”.

Az európai elitben

Az alapító Szabó Imre elmondása szerint nagy kihívást jelentett és jelent a cég életében, hogy az előttük álló feladatokat a munkavállalókkal közösen úgy tudják megoldani, hogy eközben a vállalatnak is átadják azokat az értékeket, amiket a család képvisel. „Azt hiszem, ezt sikerült megvalósítani ebben a 30 évben, és ennek köszönhetően érjük el azokat az eredményeket, amelyek alapján a sertéstenyésztésben az európai top 20–25 százalékba tartozunk” – jelezte az alapító az értékválasztás fontosságát. Az üzletben is alapértéknek tekintik az erkölcsi normák betartását, a tanulással elért folyamatos fejlődést, és – amire az alapító fia a legbüszkébb – azt, hogy az évtizedes, sőt, inkább évszázados családi értékekkel ma már teljesen azonosulni tudnak a vállalati értékek is. Ez persze nem egy tudatos folyamat volt. „Erre csak most, utólag jöttünk rá. A családi értékeket hoztuk magunkkal, és a vállalatnál is akkor érezzük jól magunkat, ha ugyanazon normák mentén gondolkozunk” – mondta. Ez spontán folyamat, de most a gnerációváltás idején vált hangsúlyossá és gondoltak bele abba, hogy valószínűleg az ő utódaik és a következő generációk is ugyanazokat az értékeket hozzák magukkal. „Ez egy kerek egység, és nagyon fontos, hogy ez így legyen” – fogalmazott az alapító.

A sikerhez az is kellett, hogy felismerjék: a mezőgazdaság akkor tud eredményesen működni, ha tudásintenzív. Ugyanakkor arra is rájöttek, hogy a náluk meglévő tudás az uniós piacon versenyezve már viszonylag kevés lesz. „Felismertük, hogy ide kell hoznunk Európa legjobb gyakorlatát Derecskére, és ez sikerült a sertéstenyésztésben és a gyümölcstermesztésben is. Én ezt tartom a legnagyobb sikerünknek, mert ezzel hatással vagyunk a környezetünkre is, hiszen nemcsak mi tanulunk, hanem úgy érzem, egy kicsit tanítunk is” – fogalmazott Szabó Imre.

Dolgozói igény a fejlődésre

Mindezek nyomán nem meglepő, hogy a vállalkozás jövőképéhez hozzátartozik a gazdaság továbbfejlesztése. Idén év végére, jövő év elejére elkészülhet az a beruházás, amely eredményeként 1000 kocával bővítik sertésállományukat. Emellett szeretnék növelni a gyümölcsüzletágukat is, ami jelen pillanatban kapacitásproblémával küzd, valamint szeretnék takarmányellátásuk biztonságát tovább növelni egy takarmánykeverő üzem létesítésével. A folyamatos fejlődés igénye egybeesik a náluk dolgozók elvárásaival is: még 2014-ben végeztek egy vállalatikultúra-felmérést, amely keretében megkérdezték a munkatársaikat, hogy érzik magukat, mire van szükségük. A legtöbben azt válaszolták, hogy jobb kommunikációt szeretnének, valamint képzési lehetőségeket, hogy tudják fejleszteni magukat. Azóta ezt a felmérést minden évben elvégzik, illetve ennek egy kicsinyített változatát tavasszal és ősszel, és a tapasztalat az, hogy a képzések iránt folyamatos az igény, vagyis a munkatársaik szeretnének fejlődni. „Ennek eleget téve folyamatosan képezzük munkavállalóinkat, tréninget tartunk, figyeljük az igényeiket, és próbálunk annak megfelelni, hogy minél jobban érezzék magukat a munkahelyen” – mondta Szabó Viktor, aki nagy sikernek tartja, hogy nincs munkaerő-problémájuk, nem jellemző a fluktuáció.

Csökkentett energiaszükséglet

Az elmúlt évtizedben kiemelt fontosságú volt gazdálkodásukban, hogy környezetkímélő módon gazdálkodjanak, kevés ivóvizet használjanak fel az állattenyésztésben, illetve csökkentsék az inputanyag-felhasználást a növénytermesztésben és a kertészetben. Az elmúlt egy-két évben pedig kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek energiaszükségletük mérséklésére, ezért bevezették, hogy sertéstelepeiken szalmabála-tüzelésű kazánnal állítják elő a melegvizet és a hőt, újabban pedig a hígtrágya hőjét hasznosítják arra, hogy melegen tartsák állataik környezetét. A fejlesztéseket a magyar agrárium versenyképességének javítása szempontjából is fontosnak tartják, és hisznek abban, hogy a tudásmegosztás pozitív dolog.

Az OTP Agrárral már több mint 20 éve kapcsolatban vannak. Az első projektjük idején 60 hektár almaültetvényük volt, amire alapozva hűtőház építését tervezték. „A beruházásra nem találtam finanszírozót. Az OTP a harmadik bank volt, amelyiknek elmondtam az üzleti elképzeléseimet, amit azonnal megértettek, s attól kezdve működött a finanszírozás is” – emlékezett vissza Szabó Imre az első együttműködésükre. Mint mondta, bármilyen üzleti tervük volt, az OTP Agrár melléjük állt. „Ajánlom másoknak is az OTP Agrárt, és ha kérdezik az okát, azt mondom, az az érzésem, hogy ők értik a legjobban az agrárium üzleti összefüggéseit, a termelők üzleti elképzeléseit, és a jó ügy mellé – tapasztalatom szerint – mindig odaálltak” – fogalmazott. Fia pedig azt hangsúlyozta az OTP Agrárral kapcsolatban, hogy „értenek az agrárium nyelvén”.